A ganoderma család több száz gombafajtát tartalmaz (Mycobank, Fungorum, NCBI Taxonomy). Ezek fákon, fák gyökerén, föld alatti fadarabokon és korhadt fatönkökön nőnek, élősködnek. Többnyire a már elpusztult fákat kedvelik, de egyes fajtái élő fákon élnek.

Ganoderma Lucidum – Pecsétviaszgomba – Pecsétviasz lakkostapló

A pecsétviaszgomba a többi taplógombától eltérően gyökérélősködő, többnyire föld alatti fadarabokon és korhadt fatönkön él, a mélyből tör fel a talaj felszínére és ezért van hosszú tönkje. Ahol egyszer már előfordult, ott az őszi időszakban minden évben újból megjelenik, hazánkban nyártól őszig gyakori az erdők talaján.

A pecsétviaszgomba egyike a legszebb gombáinknak, mellyel a föld szinte bármely részén találkozhatunk, a távolkeleten az egyik leghíresebb gyógygomba. Sokfelé használják díszítésre például virágkötészeteben.

Jellegzetessége, hogy kalapját a tönkkel együtt vastag, lakkszerű réteg borítja. A talajon fejlődő példányok tönkje akár 25 cm hosszúra is megnőhet és nem középpontosan illeszkedik a kalaphoz. Ha a termőtest fán alakul ki, oldalhelyzetben, akkor többnyire nagyon rövid tönkü. A termőtestet beborító kemény, fényes, lakkszerű kéreg színe élénk vörösesbarna, ami miatt ez a gomba egyáltalán nem látszik élőnek. A csöves rész nem réteges, pórusai fehérek, a kalap szélessége 5-30, vastagsága 1-3 cm.

A pecsétviaszgomba különböző vadon gyűjtött és termesztett állományaiból származó termőtestének, spóráinak és micélium biomasszájának hatóanyagai közt találhatók szterolok (pl. ergoszterol, β-szitoszterol), különböző enzimek (lizozim, sav proteáz, celluláz, amiláz), polipeptidek, aminosavak, cukrok, zsírsavak, lanosztán típusú triterpének (pl. ganodersav A-Z, lucidénsav A-G, lucidon A-C, ganoderiol A-H, ganoderol A-B és egyéb származékok); különböző molekulasúlyú poliszacharidok (pl. β-D-glükán, vízoldékony arabinoxilo-glükán, vízoldékony heteroglükánok, ganoderán A és B), valamint ásványi anyagok (kalcium, magnézium, nátrium, mangán, vas stb.). A pecsétviaszgomba termőtestéből, illetve micélium biomasszájából napjainkig mintegy 100-féle poliszacharidot és 120-féle triterpenoid vegyületet izoláltak.

Magyarországon a természetben nem található meg, csak termesztik. A Ganoderma Lucidumhoz nagyon hasonló, csak kicsit még vörösebb, lakkozottabb kalappal és törzzsel.

A fiatal egyedek gyakran rendelkeznek élénk sárga és fehér néha kékes árnyalattal.

A tönk néha hiányzik, de többnyire 3-14 cm hosszú, akár 3 cm vastag is lehet, sodrott, gyakran jellegzetesen hajlított.

A húsa fehéres színű, lágy amíg elég fiatal, de később megkeményedik.

Ganoderma Applanatum – Deres tapló

Kínában széles körben elterjedt faj, főként az óceánparti területeken, fatönkökön és kidőlt, korhadó tölgyfákon és más széleslevelű fákon, valamint korhadó fenyőféléken, különösen a Tsugha chinensis (Franch.) Pritz nevű fajon élösködik, de nálunk is megtalálható.

Tönkje 5-75 cm-es (!) Szabályos, vagy szabálytalan alakú, szürkés, barnás, vagy halvány barna színű.

A húsa fahéj barna (ritkán fehér), nagyon kemény.

Fontos jellemzője a fényezetlen, barázdás és göröngyös, barnás felülete, ami minden évben egy jabb réteggelnövekszik.

Ganoderma Zonatum

Ganoderma zonatum egy fehér korhasztó gomba, amely olyan enzimeket termel, amelyek lebontják a fák kötőszöveteit.

Az első tünetként a levelek hervadása, fonnyadása jelentkezik, majd lelassul a növekedés, a lombozat elszintelenedik. Ezek azonban még nem feltétlenül a ganoderma rothadás jelei, mert más betegésgek is okozhatnak hasonkó tüneteket.

Ganoderma butt rot – ganoderma farothadás okozója a ganoderma zonátum gomba. Elsősorban a fatörzs alsó 1-1,5 méteres részét támadja meg.